Kedd, 1996. január 17.

Az Asszony itt van sötétkék köpenyben és fehér ruhában. Mondja: "Jézus dicsőségére jövök, Fiámnak. Lányom, ismerem és értem a szíved legmélyebb működését. Add át nekem minden szükségletedet. Nem vagyok-e te védelmezőm? Nem jöttem-e békét hozni mindenkinek a szívébe? A Szent Szeretet az eszköz, mellyel a világos emberek meglesnek és a szerények magasra emelkednek. Nincs nagyobb gonoszság mint kegyelemem. Megmutatom a szívek tévedéseit. Így fogok felkelteni egy szent nemzetet a hiba trágyadombján, egy lelkék nemzetségét, akik be vannak avatva Szent Szeretem Lángjába. Ez a nemzet, amelynek nincs határa a földön, az lesz Az Immaculata Szívem győzelme."

"Minden ilyenképpen beavatott lélek adjon nekem bűneit és hibáit, szellemi életét és világi javait. E nemzet továbbá köteles másokat befektetni Szívembe Szent Szeretet útján. Folytassatok imádkozni azokért, akik nem keresik a fény útvonalát, amely Szent Szeretem. Mindig az önteltség választja el e lelkéket. De, nagy és mély áldásokat ígérek azoknak, akik kitartanak ezen kiválasztott útvonalon."

Mosolyog. "Lányom, tegyél ezt ismertté."