A mai napon Szent Ferenc jelent meg nekem és ezt mondta:
Térdelj le most és imádkozz, kérve az Urtól e kegyelmeket, és tegyél ezen helyet áldottá a jelenlétével, ahol akarta testemet lenni.
Megtettem, amit kért tőlem, s térdelve imádkoztam, körbefordulva előtte Assisiben lévő sírja előtt. Kértem közbenjárását néhány különleges szándékra, és ő így szólt nekem:
Ne félj semmitől. Ismerem a féleimemet és vágyaimat is, amikor az Úr hívta, hogy teljesítsem munkáját. Mindent kezeibe és szívébe bízva bizalommal vetettem magam karjaiba.
Mindenkor ismerd fel semmiségedet, mert csak Isten nagy és minden dicsőségre méltó. Mi csupán érdemtelen szolgái vagyunk, akiket kegyelme és könyörületéért hívott meg az ő szolgálatára, hogy beszéljünk nagyságos szerelméről és hirdessük cudafogásait.
Mindenkor legyél alázatos, mert Isten mindig emeli fel a legkisebbeket és legsúlytalanabbakat az emberek szemében, de akik gazdagok a szentlegelmekben és ismerik titkai. S leüti a büszkéket és hatalmasokat, akik üresek és szegényebbek, mint a földi szegények, mert rosszabb a lelki szegénység, mint az anyagi, mert a szeretetteljes és egyszerű szegények mindig fogják élvezni az Úr vigasztalását és segítséget, de akik lelkiben és mennyei dolgokban szegények lesznek azoknak mondta az Úr, hogy még amit birtokolnak is elveszítenek, s másnak adatik, aki többet tud, mert szeretetben cselekedtek hiányosak és nem tették termékenynek ajándékukat és tehetségeiket.
Mindig a oldaladon vagyok segíteni.
Hálát adtam Szent Ferencnek védelméért és közbenjárásáért. És megáldott engem.